A kormány tegnap bemutatott strukturális reformterve összességében jó irányba tett, tartós hatású lépésekből áll, és azok összértéke (900 Mrd forint) ambiciózusabb az előzetes várakozásnál (600-800 Mrd forint).
Kedvező az is, hogy az ismertetett intézkedési tervek a bevételnövelés helyett erőteljesen a kiadáscsökkentésre fókuszál, hiszen a megtakarítás háromnegyede származik a kiadáscsökkentésből, s csupán egynegyede a bevétel növeléséből.
Ezekkel egyenértékű a kormány szemléletváltozása is, miszerint eddig a növekedés volt az elsődleges cél, s csak utána a költségvetés egyensúlya. Most viszont belátta, hogy csak az egyensúlyi pálya kijelölése mellett valósítható meg a növekedés.
Tehát az irányok jók, a kormány azokhoz a területekhez nyúl hozzá, ahol valóban túl sokat költ az állam. Azt azonban csak később, a konkrét lépések ismeretében lehet majd megmondani, hogy teljesíthetőek a célok, és mennyiben szolgálják majd a fenntartható költségvetési egyensúlyt.
A hiánycél adva van, azt ki kell izzadni mindenképpen, és talán a piac számára ez az elkötelezettség hitelt adhat a konkrétumok nélküli bejelentéseknek is.
Amíg ezekről nem mondanak közelebbit, addig persze lesznek, akik kétségeiket fogják hangoztatni az intézkedések végrehajtásával kapcsolatban, ami részben érthető is, hiszen annyiszor csalódtak már a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban a piaci befektetők.
De mindezek ellenére a piac – egyelőre csak ígéret szinten és fontos konkrétumok nélkül, de – lényegében megkapta, amit akart, hiszen a legnagyobb hangsúlyt a kiadáscsökkentő lépések, az államadósság lefaragása és annak tartósan alacsony szinten tartása kapták.
A piac kezdeti elbizonytalanodását és a kormányzati csomag mélyrehatóbb értelmezését követően arra lehet számítani, hogy a csökkenő adósságpálya láttán a külföldi befektetők továbbra is vásárolni fogják a magyar kötvényeket, és talán a BP. Kötvényalap árfolyama felvesz egy határozott emelkedő irányt, amellyel megnyílhat az út a korábban várt 8-10%-os éves hozam előtt!